Ha a hétköznapokban túl sok stressz ér, izmaid feszültek, görcsösek, könnyen lehet, hogy lelki problémáid testi szinte jelentkeznek.
Ilyenkor mindenekelőtt a problémák feltárására van szükség, és egy oldott légkörű, elfogadó környezetben folytatott beszélgetés segít ebben. Ilyenkor sor került a múlt eseményeinek kibeszélésére, feldolgozására. Pszichológusként a lélek felől közelítjük meg a problémákat, azonban jól tudjuk, hogy a test a lélekkel elválaszthatatlan egységet alkot, így a beszélgetést egy stresszoldó masszázs követi.
A masszázs a manuálterápiás eljárások közé tartozik; klinikailag kipróbált fogásokkal végzik mechanikai behatásokkal vagy olajos, krémes kenésekkel, és pozitív hatásai vannak az izmokra, ízületekre, vérkeringésre és a kötőszövetekre.
A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé tartozik, valószínűleg már az ősemberek is ösztönösen rájöttek, hogy a fájdalmas testrész dörzsölése, nyomkodása gyakran segít. Olyan évezredes irodalmi alkotásokban is említésre kerül, mint az Odüsszeia vagy az Iliász, deelképzelhető, hogy a Bibliában is található rá utalás. Többek között ókori egyiptomi, indiai, kínai és görög orvosok, gyógyítók lejegyzett munkáiban is felbukkan, ami azt jelenti, hogy a masszázs már az írásbeliség megjelenésekor is elfogadott gyógymódnak számított.A középkor után a reneszánsza a tizenhatodik századtól jött el, amikor Európában ismét gyógyító céllal alkalmazták.
Napjainkban gyakran nevezik svéd masszázsnak, aminek oka az, hogy a modern masszázs tudományos alapjait egy svéd vívómester, Pehr Henrik Ling (1776 -1839) tette le, aki tudományos munkáiban a masszázs technikáiról, fogásairól, javallatairól és élettani hatásairól értekezett.
